Most elő a lámpákkal!

Ez a nap esőben és ködben nyílt meg Taalintehdas-ban. A tél még nem mutatkozik, de már bizony nyújtogatja a fagyos karjait szintén ezen déli part felé.

Pénteken 2021.11.19.-én egy a holdnak a részleges fogyatkozása lesz, amely már most azokról az energiákról üzenget, amelyeket összegyűjt. A Segítők éves felülvizsgálatában sűrűsödött energiát mutattak október-novemberre és azt most érezhetjük körülöttünk.
DE! Nem rá összpontosítunk, hanem arra, hogyan tudunk úgy munkálkodni, hogy az ne találjon fogást és hordozni tudjuk azt a fényt, amely létfontosságú az egész emberiség számára. Kicsi szép fényáramlatokból tudjuk létrehozni együtt a fénynek a nagy ellenhullámát e sötét időszakban. Emlékezzünk tehát, hogy a Fény és annak a gyarapodása éppen az, amiért a spirituális munkát végezzük. Akármennyire is hemzsegnének körülöttünk a nehéz energiák, és akármennyire hallanánk a borzasztó és nyomasztó híreket a világból, mindannyiunknak öröm kellene a szívünkben legyen, mivel mindannyian tisztítani tudjuk mindazt az alacsony rezgést a munkánkkal. Ez a mi hálával teli ajándékunk az emberiség számára.

A holdfogyatkozás tartama hosszú, sőt, mit több a leghosszabb évszázadok óta. Méghozzá a teljes időtartama 6 óra. A csúcspont Finnországban 11 óra (magyar idő szerint 10 óra) táján van, de a fogyatkozás már reggel nyolc órakor (magyar időben 7 órakor) kezdődik és délután kettőkor végződik (magyar időben 13 órakor). Azonban nem maga a fogyatkozás az, amit mi figyelgetünk, hanem az általa hozott energiahatás. Ehhez a fogyatkozáshoz a naprendszer más eseményei is fűződnek, amelyek nehézséget hoznak hozzá és az kifelé törhet, méghozzá agresszivitásként. A Segítők szerint fennáll ez a veszély ez a fogyatkozás és szintén az eljövendő napfogyatkozás által.

Most megint jó pillanat bennünket arról emlékeztetni, hogy minden pillanatban teremtjük a jövőnket, egészen a kollektív szinten is. Kézzel a szíveden, mit teremtesz te épp most?

Holott mi finnek eléggé realisták vagyunk, a lábunkkal a földön és jól képben vagyunk a világ eseményeiről, sőt még aggódunk is értük, mi ugyanakkor ennek a szép földünknek a spirituális hagyatékát hordozzuk magunkban. És az megadja nekünk a képességet, hogy nagyobb nézőpontból lássuk a dolgokat illúziók nélkül, ugyanakkor a saját részünket az egységben megértve. Ennek a földnek a szent hagyatékaként számunkra már száz éve lett egy mag elültetve, amely csírázása lassacskán elkezdődött. A mi feladatunk azt fénnyel öntözni, nem pedig a félelem által hozott sötétséggel. Tehát holott követjük a világ eseményeit, nekünk felelősséget kell vállalnunk a felett, amit azok bennünk ébresztenek és amit azáltal teremtünk. Mi tehát megragadjuk azt az eszközt, amit a magas Fény Segítői adtak nekünk! Az e országon keresztül jövő változáshoz való ajándék, amelynek a gyökerei Finn földön vannak. Mindazoknak, akik itt is a Fénybe ébredtek, a közös feladata, hogy életben tartsák azt a hagyatékot a saját spirituális munkájuk által és, hogy egyesüljenek ahhoz a Fény Templomához, amely ide lett a Fény szintjére felépítve már száz évvel ezelőtt. Erről többet mesélek a következő blogomba, amelyikben visszatérek a témára, hogy miért jön a Fény északról.

A spirituális munka maga az élet. A cél, hogy saját magunk által (= ÖRÖM!) változtassuk a kollektív energiát, amelyből az összes konkrét esemény okai tükröződnek vissza. Az, amit együtt teremtünk, mindennap megmutatkozik körülöttünk a világ eseményeiként. A legfontosabb ebben a folyamatban az, hogy te vagy én, hogyan szűrjük ezt az együtt teremtett energiát a saját földi rendszerünkön keresztül. Ha felismerjük a félelem érzelmi összetételét vagy mondjuk az agresszivitás érzését, akkor tisztítást kérünk rájuk és ennek segítségével visszatérünk a szív békéjének az állapotába. Szükséges szintén a gondolatainkkal munkálkodni és azokra is a Fény segítségét kérni és az elménket arra a jóra irányítani, ami mindenkinek az életéből és a világból is található. Az, ami vagyunk, tükrözi a reakcióinkat a külső világból és ezért felelősséget vállalunk a saját tisztítómunkánkkal. Nem hibáztatunk, bírálunk vagy ítélkezünk mások reakciói, választásai vagy meglátásai felett, hanem megértjük, hogy azok az ő tükröződései az állapotokról, amelyekben ők élnek. És ugyanakkor emlékezünk az ő tiszta szikrájukra is, amelyet ők hordoznak és szeretjük és tiszteljük azt bennük.

Attól függetlenül, hogy a világunkban most sokféleképpen forranak a dolgok, vannak határviták, fenyegetések és a koronavírus által jött reménytelenség és hibáztatás is, fontos, hogy megtaláljuk a saját erőnkbe való bizalmat, hogy képesek vagyunk változást hozni. Az, hogy az a változás hogyan mutatkozik számunkra, azt idővel megtapasztalhatjuk. Ez a pillanat a fontos és a saját energiánk minősége benne. Segítséget kérünk az emberiség védelmezőitől, a Fény Segítőitől és ennek segítségével fenntartjuk a Fényt és fogjuk a Segítőink kezét. Így erősítjük a saját belső fényünket és lámpákként ragyogunk mindenki mást is támogatva.

Ez a fogyatkozások időszaka mindannyiunkat arra hív fel, hogy vegyük elő a lámpáinkat és világítsuk velük a jóságot és az örömöt, ami létezik.

Kiterjesztjük a fényünket szintén a következő napfogyatkozásra 12.4. Az elcsendesedés pillanata 8.20-8.45 (magyar idő szerint). A fogyatkozás éppen a függetlenségnapunk (Finnország) elé helyezkedik időben és elhozza a lehetőséget, hogy hálát teremtsünk azért, hogy a nagy erőfeszítések után megkaptuk a szabadságot és ennek mentén a lehetőséget, hogy spiritualitást hozzunk a világba. A fogyatkozás pillanata a Nyilasban van. Itt mi azt nem látjuk, de résen vagyunk a hatásával kapcsolatban.

A napfogyatkozás mindig ugye újhold idején van, úgyhogy akkor különleges teremtésnek az erősítésének időszaka van. És ismét a kérdés, mire összpontosítok, mibe hiszek és mit mond mind erre a belső vezetésem. A saját helyemen vagyok-e, összhangban a lelkiismeretemmel, vagy most van-e a nagyobb változások ideje. Mély kérdések és néha mélyről előásni való válaszok. Most egy kicsit mintha muszáj lenne mélyre nézni a saját hátizsákunkba, előásni azokat az ott rejtőzködő fájdalmakat és nehéz érzelmeket és azokat előemelni és tisztítást kérni rájuk. A Fény velünk van és a kérést meghallják és aszerint is segítenek. Ezekből a ráeszmélésekből indul az ellenőrzött vagy az új irány és a hatások, végleges megoldások a jövő év oldalán. Még ha pontosabbá is válna az irány, most érdemes türelmesnek lenni a cselekvéssel.

Az eljövendő hetek egyik fontos témája, hogy szintén előemelje a kommunikációt és az együttműködést. Hogyan teremtenénk együtt az eljövendőt, milyen jövőre törekszünk, mi a célunk, képesek vagyunk-e elérni másokat a saját mondanivalónkkal, vagy mit akarunk igazából mondani. A kérdések ismét mélyre mennek és a válaszok megnézése előhozhat új ráeszméléseket arról, hogy most mit lenne ideje javítani annak érdekében, hogy valami új és fontos meginduljon.

Mint ahogy évek óta mondom a blogjaimban, fontos lenne megtalálni a jóindulatot és csatornákat az együttműködéshez és a közösségiességhez. Az az egyetlen irány, amelyre az emberiségnek törekednie kell. A világot minden lény javára kell építeni, mégha a változás lassú is lenne vagy persze néha szintén durva kényszerítés. Mi erőt adunk egymásnak és az együtt cselekvés a jobb jövő kulcsa. Ezen a ponton megint magunkba nézhetünk, hogyan vagyok én az a jó embertárs?

“MI MOZOG MA A GONDOLATAIDBAN,
MILYEN ÉRZELMEKET ERŐSÍTESZ,
HOGYAN REAGÁLSZ A KÖRNYEZŐ VILÁGRA,
AZ EMBEREKRE, AKIKKEL TALÁLKOZOL,
MINDEZEK A JÖVŐDBE HALADNAK.
TEHÁT NE ELLENEZD A BENNED LÉVŐ JÓSÁGOT,
HANEM IGYEKEZZ, HOGY MA IS CSAK AZT OSZD.”

HICS (HIKSZ), szeretett Segítőnk és barátunk a Fény Testvériségében